Mi a bábeli zűrzavar?

Amikor sokan beszélnek egyszerre összevissza, akkor mondjuk azt, hogy bábeli zűrzavar uralkodik. A Bibliában, Mózes első könyvében található Bábel története. Noé utódai még egy nyelvet beszéltek. Elbizakodottak voltak, büszkék, azt hitték, mindent megtehetnek, ezért elhatározták, hogy építenek egy tornyot, amely az égig ér. Isten azonban megbüntette elbizakodottságukat, s összekeverte a nyelveket, mivel az emberek már nem értették meg egymást, az építkezés leállt, a torony nem épült fel. Ennek a történetnek sokféle magyarázata van. Babilónia területén a régészeti leletek tanúsága szerint több hatalmas torony is volt, bár ezek inkább a katonai megfigyelést szolgálták. Egyes hitek azt vallják: az istenek megijedtek attól, hogy az ember képes ilyen hatalmasat alkotni, megijedtek az emberek hatalmától, s ezért zavarták össze a nyelveket. A ma már számtalan ufóhívő nem egészen tudományos feltevése szerint az égből jöttek bár rengeteg technikai ismerettel ajándékozták meg az ember, a legnagyobb tudás eltitkolták előlük. Bábel talán csak egy jelképes történet, amely az ember pökhendiségéről szól, arról, hogy nem ismerjük fel a határainkat, túl sokat szeretnék.

Kalózok és kalóznők

A kalózkodás történelmi fogalom, elsődleges jelentése szervezett tengeri rablás. Kalózhajók már az első tengerjárók megjelenésétől léteztek, hogy a törvényt kikerülve könnyű zsákmányhoz juttassák a tengeri rablókat. A kalózok tehát félelmetes bűnözők, akiknek kegyetlenkedéseitől rettegett az egész világ és akik fekete lobogóikkal, afféle egyedi címerekkel rémisztgették a törvénytisztelő polgárokat. A leghíresebb kalóz Francis Drake volt, aki több másik társával egyetemben I. Erzsébet kalózlevelével Nagy-Britannia számára „törvényesen” leginkább a spanyol és portugál kereskedőhajókat fosztogatott. Később az összes ország elfogadta azt az egyezményt, ami kimondja: csak háború esetén szabad kalózlevelet kiadni és azok a kikötők, amikben kalózlevelek védelmére hivatkoztak, kalózállamok lettek. Mary Read kalóznő volt, akit a szülei fiúnak neveltek, és egy flandriai lovas alakulathoz állt be kadétnak az 1700-as évek elején. Nagyon ügyesnek bizonyult fegyverforgatásban, ám nyughatatlan természete továbbsodorta és hamarosan Karton Jack hajóján lett első tiszt, ahol a történelem másik legismertebb kalóznőjével, Anne Bonney-val kötöttek életre szóló barátságot. A legnagyobb ismert és nem felfedezett kalózkincs Feketeszakáll állítólagos eltűnt aranya, aki felakasztása előtt haladékot kért bíráitól, hogy elvezesse őket az elrejtett kincshez, de kérését megtagadták. A mai kalózok vitorlások helyett inkább az interneten szörfölnek és illegális film és szoftver-kereskedelmet folytatnak. Svédországnak igazi kalózpártja van, ami még a parlamentbe is bekerült. Kedves kalandorok, szerencse fel!

Lusta lajhár

A gyerekeknek sokszor mondják a felnőttek, amikor lustán viselkednek: olyan vagy, mint egy lajhár. Ha neked is mondják ezt, válaszolhatsz így: a lajhár nem lusta, csak energiatakarékosan él. A Közép- és Dél-Amerikában élő lajhárok Földünk állatvilágának egyik legérdekesebb faja. A fákon élnek, hetente legfeljebb egyszer jönnek le, és mivel kalóriaszegény levelekkel táplálkoznak (sőt, egyes hiedelmek szerint levegőt esznek), igyekszenek minél kevesebb energiát kibocsátani, vagyis mozogni. Sokat alszanak, akár 8-10 órát (a fogságban tartott állatok ennek a dupláját, 16 órát is végigalszanak). Amikor ébren vannak, akkor is úgy mozognak, mintha a filmet lelassítanád a lejátszóban. Csak semmi hirtelen mozdulat! Megfigyelték, hogy kilenc-tíz perc is eltelik, amíg a lábát arrébb teszi. Ami más állatnak rövid séta, az a lajhároknak hosszú kirándulás. Valóban különlegesek az emlősök között: sem a látásuk, sem a hallásuk nem túl fejlett. A mozgásuk lomha, tapintásuk szintén fejletlen. Nincs is szükségük ezekre, hiszen kevés az ellenségük. Szőrzetük színével szinte láthatatlanul simulnak környezetükbe. Szép komótosan élnek akár 30-40 évet is.

A titokzatos meteorit

A meteoritok az űrből érkező természetes objektumok, vagyis tárgyak. Eltérő méretű kövek, amelyek a Földnek (vagy más bolygónak, a Holdnak vagy a Marsnak) csapódnak. Vannak meteoritok,amelyek a Föld légkörébe csapódva elégnek, ezek a hullócsillagok. Ha egy szép nyári éjszakát távolt töltünk a várostól (vagyis attól a helytől, amely fényszennyezett), és szerencsénk van, láthatunk mi is hullócsillagot. (A néphit szerint, ha ilyenkor kívánunk valamit, az teljesül.) 2009 augusztusában például a Perseidák meteorrajban lehetett gyönyörködni. Sajnos nem mindegyik meteor semmisül meg a légkörbe lépve, hanem hatalmas becsapódással kárt okoz bolygónk életébe. A kutatók gyanítják, hogy több ilyen is lehetett, s ezek akár egy állatfaj kihalását is okozhatták. Az utolsó ilyen nagy becsapódás a Tunguz-esemény volt. 1908. június 30-án reggel 7 óra 13-kor Szibéria középső részén a légkörbe lépett, tűzgömbbé vált, majd még a légkörben felrobbant égitest (kisbolygó vagy üstökösmag) volt. Harminc kilométeres körzetben szinte minden elpusztult: az állatok hamuvá égtek, a fák gyökerestül kifordultak a földből. A robbanás olyan erejű volt, hogy a 65 kilométerre található házak ablakát is betörte, sőt, még az 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasút utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erős rengést is érzékelt. Nagyobb katasztrófa is lehetett volna - de az üstökös darabja szerencsére egy olyan helyen érte el bolygónkat, ahol ember alig élt. Ma a hely szabadon látogatható, és a jelenséget egyre többen kutatják.

Miért sírunk a vöröshagymától?

Az ember azért sír, mert szomorú, vagy azért, mert még nem tud beszélni, mint a kisbabák, és nem tudják másként kifejezni magukat. Ezenkívül vannak olyan ételek, illetve olajok és gázok is, amelyektől az ember sírva fakad. Ennek nem érzelmi háttere van, hanem csak fizikai. A hagyma olyan illóolajat tartalmaz, amely irritálja a szem nyálkahártyáját. Magyarországon Makón termesztik a legízletesebbeket belőle. Nagyon egészséges: B- és C-vitamint, valamint nyomelemeket is bőségesen tartalmaz. Gyógyszerként is sok mindenre használják, például köhögés ellen hasznos a hagymatea, hiszen baktériumölő hatású alilszulfidot is tartalmaz. Ez az az anyag, amely a jellegzetes, csípős ízét adja, és ez felel azért is, hogy anya, amikor apróra metéli, elsírja magát. Vannak módszerek, amelyekkel – állítólag – csökkenteni lehet a hagymavágás kellemetlen velejáróját, ilyen például az, ha a hagymát víz alá tesszük, vagy ha a szánkban egy korty vizet tartogatunk, amíg vágjuk. Ha közben szellőztetünk, szintén elkerülhetjük a könnyezést. A hagyma viszont annyira finom, és olyan különleges ízt ad ételeinknek, hogy igazán megér egy kis pityergést!

Mi a jég?

Amikor tél van, a levegő hideg, a víz megfagy, egészen pontosan 0 Celsius-fokon. Nemcsak a víz fagy meg, hanem minden, csak más-más hőfokon. Amikor megfagy a víz, ez térfogatnövekedéssel, vagyis több lesz, ha például egy zárt üvegben fagy meg, szétrepeszti azt. A jég könnyebb fajsúlyú a víznél, azért annak a tetején úszik. Földünk északi és déli részeit jégtakaró fedi: ez az örök jég vidéke. Édesvíz-tartalékunk is ezekben a hatalmas jégtáblákban, jéghegyekben található. A Kárpát-medencét is jég borította, még az ember megjelenése előtt. Mióta mi magyarok lakjuk ezt a tájat, több „kis jégkorszak” is volt, amikor nagyon hideg évtizedeket jegyeztek fel. Mivel akkor még műszeres felmérések nem voltak, ezért más forrásokból, így történelmi eseményekből próbálják a kor időjárási viszonyaira – például abból, hogy Mátyás királyt a Duna jegén választották királlyá, lehet tudni, hogy a Dunát olyan vastag jég borította, amelyik elbírt egy kisebb népgyűlést. Ma már csak hideg teleken fagynak be élővizeink, de ilyenkor is csak akkor merészkedjünk rá, amennyiben a hatóságok erre engedélyt adnak, illetve kijelölnek részt.

A leghíresebb fáraó

„Mondd, Marci, a fáraó az egy szakma?”, „Neeeem. A fáraók azok az uralkodók. A legnagyobb Tutanhamon volt.” Az ötéves Marcinak igaza volt: az egyiptomi uralkodók, a fáraók történelmének egyik legismertebb személyisége lett – bár ezt nem a cselekedeteivel érte el, hanem mert az övé az egyetlen érintetlenül fennmaradt fáraósír. A történelem mai kutatása szerint Ehnaton fia volt – ő vezette be Egyiptomban a monoteizmust, vagyis az egyistenhitet. De ez nem biztos, mint ahogy bizonytalan az édesanyja személye is. Ami biztos, hogy fiatalon, 7-9 évesen került trónra, és mindössz tíz évig uralkodott, hiszen 17-19 évesen halt meg (ezt a múmia vizsgálatakor állapították meg). Halála is rejtélyes: lehet, hogy csatában szerzett sérüléseibe halt bele, de az is lehet, hogy gyilkosság áldozata lett, vagy hogy balesetben vesztette az életét. A 20. század legnagyobb régészeti lelete volt, amikor Howard Carter többévnyi kutatás után rálelt a sírra. Azóta háromszor emelték ki a sírjából, utoljára már kompjutertomográfos, DNS- és más vizsgálatokat is elvégeztek rajta. A fáraó átka köré szövődött legendák miatt ponyvaregényekből, misztikus filmekből ismerhetjük a nevét.

Melyik a világ legkisebb állama?

Földünk területe államokra tagozódik. Vannak több ezer éves államok, de a történelem során újabb és újabb országok jönnek létre – ilyen például a még csecsemőnek számító Koszovó. Magyarország nemrég ünnepelte ezeréves államiságát. Méretükben is különböznek: van olyan, amelyik majd egy egész földrészt beterít, s vannak egészen apró, úgynevezett városállamok. Ilyen például a Svájc mellett fekvő Liechtenstein, az észak-európai Luxemburg, vagy a Franciaország és Spanyolország között fekvő bankállamnak is nevezett Andora. A világ legkisebb és legkülönösebb állama Vatikán. Ez az olasz fővárosban, Rómában található, a város teljesen körülveszi. Lakossága is a legkevesebb, megközelítőleg 900 fő, s az állam abszolút uralkodója – európai országban nincs máshol abszolút uralkodó – a pápa, tehát most XVI. Benedek. Külön zászlója, címere és Olaszországtól független bankja van, pénzneme egy egyezség szerint ugyanaz, mint Olaszországé, tehát pár éve az euró. Ez az állam olyan apró, hogy egy rövid sétával bejárhatod az egészet, ám kincsekben olyan gazdag, hogy egy élet sem elég arra, hogy mindent láss.

Mik a színek?

A legfontosabb leszögezni azt, hogy nem létezik közmegegyezés arra, hogy valójában egészen pontosan melyik árnyalata a színnek az, ami lelki szemeink előtt megjelenik, amikor például a „piros” szóra gondolunk. A színhez a nevét hozzárendelni gyerekkorban tanuljuk meg, a például azt a színt mondjuk pirosnak, amilyen kabátkát a katicabogár visel vagy a paradicsom színét, függetlenül attól, hogy esetleg azt más csap-arányú ember esetleg kéknek is láthatja, csak éppen a kék látványhoz a piros szót párosítja. Az emberi szemben csapok és pálcikák alkotják az úgynevezett fotoreceptor (fényérzékeny és a színek látásáért felelős) réteget, amik közül a csapok a színlátásért és a jó felbontásért felelnek. Körülbelül 8 millió csap van az emberi szemben, amik közül körülbelül 1 millió az ibolyát érzékeli, 2,5 millió a zöldet és 4,5 millió a sárgát, ám ez az arány egyénenként nagyon eltérő lehet. Érdekes, hogy a legősibb szín szavaink a fényt és az árnyékot különböztetik meg, majd a vöröset, mint a vér, a szerelem és a tűz színét.

Mi a nevetés?

A nevetés a mellizom összehúzódása. Sok furcsaság megy ilyenkor végbe szervezetünkben: a hirtelen és nagy levegővételtől megtelünk oxigénnel, ez jobb munkára serkenti belső szerveinket. Az agyunkban boldogsághormonok szabadulnak fel, ami fájdalomcsillapító hatású. Ezért nagyon jó gyógymód is. A komoly fájdalmakkal küszködő, súlyosan beteg gyerekeket a kórházakban bohócdoktorok nevettetik meg, mert a nevetés egészen különleges gyógyító erővel bír.

A nevetés sok tudóst foglalkoztatott, egy filozófus, Bergson még könyvet is írt róla. Embereken nevetünk csak, tárgyakon pedig akkor, ha azokat emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel. (Egy fehér zsebkendő például csak akkor vicces, ha szellemalakot játszunk vele.) S pont azért, mert csak az élő dolgokon nevetünk, a nevetés fontos társadalmi eseménnyé lép elő. Emlékszel, milyen jót nevettél a minap apával és anyával a játszótéren, az utcán, a buszon vagy éppen a nagymamánál? Egy kiadós nevetés emléke végigkísér egész életünkön.

Van még a kacagásnak egy furcsa tulajdonsága. Társaságban ragadós, vagyis fertőző. Ha valakinek széles jókedve kerekedik, nagyokat nevet, könnyen felvidít mindenkit. Olyan, mint egy vírus, amit egész egyszerűen könnyen elkap a másik ember. Ezért ha valaki nem akar nevetni, az üljön inkább morcosan otthon, és ne keresse más ember társaságát. Ha valaki viszont szeretne jókat derülni, s ezzel az egészségét is védeni, járjon sokat pajtások, barátok, ismerősök közé, és az sem baj, ha tud pár viccet.